Salgótarján településfejlesztése jelentős lépést tett előre 2008-ban, amikor a Városfejlesztés Zrt. elkészítette a város első átfogó, integrált megközelítésű stratégiai dokumentumát. Ez a munka alapvetően meghatározta a megyei jogú város következő évtizedének fejlődési irányát, és olyan alapokat teremtett, amelyekre később konkrét akcióterületi tervek épülhettek.
Az integrált városfejlesztési stratégia lényege, hogy nem csak egyetlen szakterületre koncentrál, hanem komplex módon vizsgálja a város életének minden aspektusát. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a különböző fejlesztési célok egymással összhangban, átgondolt rendszerben valósuljanak meg. A gazdaságfejlesztés, a társadalmi kohézió erősítése, a környezeti fenntarthatóság és az infrastrukturális beruházások egyaránt helyet kapnak ebben a tervezési keretrendszerben.
A dokumentum elkészítése során kiemelt figyelmet kapott a helyi sajátosságok feltérképezése. Salgótarján sajátos geográfiai adottságai, ipari múltja és demográfiai helyzete olyan egyedi kihívásokat jelentett, amelyekre testre szabott válaszokat kellett találni. A stratégia kidolgozása során részletes helyzetfeltárás készült a város erősségeiről, gyengeségeiről, lehetőségeiről és veszélyeiről.
A városfejlesztési elképzelések megvalósítása során két kiemelt akcióterület körvonalazódott, amelyek később konkrét projektekké formálódtak. Az egyik a városközpont funkcióbővítő rehabilitációja volt, amely a város szívének újjáélesztését célozta meg. A másik fontos terület az acélgyári városrész szociális városrehabilitációja lett, amely különösen fontos volt a térség ipari örökségének átértelmezése és a helyben élők életminőségének javítása szempontjából.
Fontos megjegyezni, hogy az eredeti IVS elnevezés később, a 314/2012-es Kormányrendelet hatályba lépésével integrált településfejlesztési stratégia néven került be a jogszabályi környezetbe. Ez a terminológiai változás azonban nem érintette a dokumentum lényegét és alkalmazhatóságát, csupán a szakmai keretrendszer egységesítését szolgálta országos szinten.
Az akcióterületi tervek megvalósítása folyamatos munkát igényelt a város vezetésétől és a szakmai csapatoktól egyaránt. A városközpont fejlesztése nemcsak fizikai értelemben vett felújításokat jelentett, hanem új funkciók betelepítését is, amelyek élhetőbbé és vonzóbbá tették a belvárost mind a lakosok, mind a látogatók számára.
Az acélgyári városrész rehabilitációja különösen összetett feladat volt, mivel az ipari múlt örökségével kellett harmóniában új, modern lakókörnyezetet kialakítani. A szociális városrehabilitáció koncepciója túlmutat a puszta épületfelújításon, és a közösségépítést, a társadalmi integráció erősítését is szolgálja.
Salgótarján példája jól mutatja, hogy egy jól kidolgozott stratégiai tervezés milyen konkrét eredményekhez vezethet. A 2008-ban elkészített alapdokumentum évekre meghatározta a város fejlesztési prioritásait, és olyan keretet adott, amelyben a különböző uniós és hazai pályázati források hatékonyan felhasználhatóvá váltak.
