A magyar városok fejlesztése során egyre nagyobb hangsúlyt kap az a megközelítés, amely nem csupán tervezésben, hanem konkrét megvalósításban is gondolkodik. Ez a szemlélet a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködésén alapul, ahol a településfejlesztési célok fizikai megvalósítása áll a középpontban.
A városi szövet átalakítása, új vagy megújult városi környezet kialakítása komplex folyamat, amely messze túlmutat egyszerű felújításokon. A Városfejlesztési Kézikönyv definíciója szerint a városi szövet az épületek és az általuk alkotott terek együttese, amely a helyi társadalom életének fizikai keretét adja. Ennek átalakítása, rehabilitációja vagy új elemeinek megteremtése szervezett megközelítést igényel.
A közszféra aktív szerepvállalása kulcsfontosságú ebben a folyamatban. A jóváhagyott koncepciókban és stratégiákban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében szükség van olyan eszköztárra, amely képes átfogni a finanszírozási, jogi és szervezeti kihívásokat egyaránt. Az operatív városfejlesztés pontosan ezt a gyakorlatorientált, megvalósítás-központú szemléletet testesíti meg.
A módszertan magyarországi kialakulása nem légüres térben történt. A 2009-ben megjelentetett Városfejlesztési Kézikönyv második, javított kiadása máig érvényes szakpolitikai iránymutatást nyújt a megvalósítás orientált városfejlesztéshez. Ez a dokumentum részletesen ismerteti az integrált településfejlesztési stratégia, az akcióterületi terv és a komplex városfejlesztési akcióterv készítésének módszertanát.
A gyakorlati megvalósítás szervezeti hátterét gyakran városfejlesztő társaságok biztosítják. Ezek a szervezetek híd szerepet töltenek be a közszféra stratégiai elképzelései és a tényleges fizikai megvalósítás között. Működésük során összehangolják a különböző finanszírozási forrásokat, koordinálják a magánszféra szereplőit, és biztosítják a városfejlesztési akciók szakszerű lebonyolítását.
Hazai példák is igazolják ennek a módszertannak a hatékonyságát. A SEM IX Városfejlesztő Zrt, a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt vagy a mosonmagyaróvári MOVINNOV Kft tevékenysége során olyan eszköztár alakult ki, amely képes volt összekapcsolni a helyi önkormányzatok fejlesztési szándékait a gyakorlati megvalósítással.
Az európai uniós csatlakozást követően ez a módszertan különösen fontossá vált. A strukturális alapok forrásainak felhasználása során már kialakult szakmai bázisra lehetett építeni, ami lehetővé tette jelentős kormányzati és uniós források hatékony felhasználását településfejlesztési és városrehabilitációs projektek megvalósítására.
Az akcióterületi gondolkodás lényege, hogy a városfejlesztés nem elszigetelt beavatkozásokban, hanem összefüggő területi egységekben valósul meg. Ezeken a kijelölt akcióterületeken komplex beavatkozások történnek, amelyek kedvező esetben közvetlen városfejlesztési bevételek realizálását is lehetővé teszik, így fenntarthatóbbá téve a fejlesztési folyamatot.
A 2007-es Városrehabilitáció kézikönyv óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai megerősítették, hogy a városfejlesztés akkor lehet igazán hatékony, ha túllép a pusztán tervezői szemléleten, és konkrét megvalósítási mechanizmusokat, szervezeti kereteket és finanszírozási modelleket is kínál. A településfejlesztési dokumentumok így válnak élő eszközökké, amelyek valóban formálni tudják a városi környezetet.
